Bevallom, 2009 körül, a gazdasági válságnak titulált jelenség elején még könnyen bedőltem a különböző összeesküvéselméleteknek, így szinte mindenre helyeseltem, amiben a felelősséget teljes egészében a világot kiszipolyozó gazdag bankárokra terhelték.
Még azt se mondom, hogy nincs semmi valóságalapjuk ezeknek az elméleteknek. De egyet ma már biztosan tudok: a felelősség nagyobb része a fogyasztóé, az "egyszerű" emberé, akik lehetővé tették (és teszik ma is), hogy a dolog idáig fajuljon.
Több más vállalkozó barátommal együtt sokáig úgy gondolkodtam, hogy a vállalkozó számára az adózási / gazdasági / politikai környezet ugyanolyan megfoghatatlan és kiszámíthatatlan tényező, mint például az időjárás. Azonban ez a kép már egy kicsit árnyaltabb lett azóta: ugyan nem mi határozzuk meg ezeket a körülményeket, mégis a nagy törvényszerűségeket fel lehet ismerni (akár előre is), még akár fel is tudunk rá készülni: ha tél van, előbb-utóbb hideg is lesz (még ha hónapokig várat is magára); ha nyár van, előbb-utóbb hőség lesz (még ha előtte hónapokig esik is az eső).
Ugyanígy készülhetünk a gazdasági környezet változásaira is, ha ismerjük a szabályokat.
No erre (is) jó ez a könyv:
Almási Miklós: Hová tűnt az a rengeteg pénz?
(Válságkönyv)
"Ránk szakadt, és csak kapkodjuk a fejünket. A válság. Miért jött? Ezermilliárdok tűntek el - hová lett az a rengeteg pénz? Ezermilliárdokat öntenek a gazdaságba - semmi sem történik. Milliárdos világcégek csuknak be, tűnnek el; ami tegnap elképzelhetetlen volt, ma valóság. Történelmi méretű filmszakadás, százévente egyszer történik ilyen. És mindez a világ pénzügyi csúcsain, tudósok, világhírű nagymenők kezei között. Hogyan? Miért? Amerikai betegség? Akkor miért mi szenvedünk?
E könyvet azoknak szánom, akik a hírek mögé szeretnének nézni, akik unják a közhelyeket, a tudományos próza madárnyelvét, mégis keresnek valami fogódzót. Nekik, akik nem szakemberek, csak elszenvedői annak, amit a posztmodern gazdaság rájuk borított. Az újkapitalizmus természetrajzáról írok, kézikönyvet a pénz mai kultúrájáról - a forró ügyek körül táncolva."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.